Menü
42_books_magnifying_glass.jpg
Forrás: ITB

Vitathatatlan a felhőalapú szolgáltatások előnye, az egész internet erre épül. A felhő által felvetett jogi problémák viszont életünk számos területén jelentkeznek, gondoljunk csak az elektronikus kereskedelemre, az adatvédelemre vagy a szellemi alkotások védelmére.

A felhőalapú számítástechnika paraméterezhetősége és költséghatékonysága révén talán az emberiség egyik legnagyobb találmánya. Hatalmas potenciál és ki nem használt lehetőség rejtekezik benne, de nem csak az ICT-iparágat termékenyítheti meg, mert szinte minden digitális iparág számára tökéletes megoldást jelenthet. A várható tényleges áttörés előtt, főként biztonsági és szabályozási hiányossága miatt azonban nem véletlenül vált a jogászok egyik „állatorvosi lovává” 2017-ben. A felhőalapú szolgáltatások jövője a megfelelő szabványok betartásában és azok régiók szerinti alkalmazásában rejlik, ez viszont ma még gordiuszi csomónak tűnik, hiszen nemcsak az EU, hanem annak egyes tagországai is másként tekintenek rá jogilag. 2018-ra talán megoldódik ez a helyzet.

 

Felhő, mint fogalom

Ugyan maga a felhő, mint fogalom és informatikai entitás az internet megjelenése óta létezik, mégis csupán az elmúlt 15 évben tudatosult léte a nyilvánosság számára, amikor is bárki számára elérhetővé váltak eme szolgáltatások. Gyakorlatilag egységes, szabatos fogalom sem létezett rá sokáig, jelenleg az NIST (az USA Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézetének) meghatározását fogadják el, miszerint a felhőalapú számítástechnika az informatikai erőforrások megosztott és bárhonnan elérhető halmaza, amely minimális adminisztrációs tevékenységet és szolgáltatói beavatkozást igényel. Annak érdekében, hogy tökéletesen meg is lehessen határozni a felhő mibenlétét, az alábbi tulajdonságait, valamint szolgáltatási és telepítési modelljeit különböztethetjük meg.

– Igény szerinti önkiszolgálás: a fogyasztó egyoldalúan igényelhet számítási kapacitást, vagyis tárhelyet, melyhez emberi beavatkozás nélkül férhet hozzá.

– Széles hálózati hozzáférés: bármikor bármivel elérhető az adott bérelt kapacitás a kliensfelületeken.

– Erőforrások összevonása: a szolgáltató több ügyfélnek biztosítja az erőforráskészletét.

– Teljes rugalmasság: a szolgáltatás a fogyasztó számára korlátlanul skálázható, annak igénye szerint.

Pontosan mérhetőnek, automatikusan optimalizáltnak (a tárolás, a feldolgozás és a sávszélesség tükrében) és ellenőrizhetőnek kell lennie.

Telepítési modellje alapján a felhő lehet privát, amikor az infrastruktúrát a konkrét felhasználó igényei alapján üzemeltetik (például egy vállalat szervezeti adatai és belső kommunikációja számára).

Létezik közösségi felhő, amikor több személy vagy szervezet igényeit elégíti ki, vagy többen üzemeltetik azt.

Lehet nyilvános a felhőmegoldás, amikor bárki számára hozzáférhető, mint egy piaci szolgáltatás (például Google Drive, Dropbox), és dedikált hozzáférést biztosítanak a felhasználóknak.

Lehet hibrid is a felhő, ami a fenti telepítési modellek elegye, ezek egyedi megoldásokkal fűződnek egymáshoz.

Az egyszerűség kedvéért az ipari felhőket a szolgáltatási modellekbe szokás sorolni, attól függően, hogy platformról, infrastruktúráról vagy szoftverről beszélünk. Így adódik a szoftver, mint szolgáltatás (SaaS), vagyis amikor felhőn keresztül futtatnak egy adott szoftvert (Office 365, OneDrive). Adódik a platform, mint szolgáltatás (PaaS), ahol a felhasználó a saját szoftvereit fejlesztheti a szolgáltató által támogatott programnyelven, és menedzseli annak az infrastruktúráját (Windows Azure és .NET). És van az infrastruktúra, mint szolgáltatási modell (IaaS), ahol tetszőleges szoftvereket fejleszthet és operációs rendszereket is futtathat a bérlő (Windows Server és társai).

 

A legfontosabb az adatvédelem

Az egyik legégetőbb kérdés még ma is az, hogy az adatokat milyen feltételek mentén tárolják a felhőben. Ez azért fontos, mert 2018. május 25-tól minden EU tagállamban kötelezően alkalmazandó új adatvédelmi szabályozás (GDPR) lesz bevezetve.

Az adatvédelem elsőként a személyes adatok kezelését szabályozza, ez azonban meglehetősen tág fogalom. A személyes adat általában az azonosítható természetes személyre vonatkozó információ (ügyfél neve, címe, születési dátuma). A következő fontos fogalom az adatvédelmi szabályozásban az, hogy ki minősül adatkezelőnek a felhő kapcsán. Adatkezelő az lehet, aki a személyes adatok kezelésének eszközeit megszabja, vagy az adatfeldolgozó, aki az adatkezelő nevében a személyes adatokat kezeli. Így a felhőszolgáltatást igénybe vevő is lehet adatkezelő, hiszen ő határozza meg az adatkezelés célját. Ha adatvesztést szenved az ügyfél, mindenképpen az adatkezelőt terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy nem terheli felelősség a veszteségért. Hazánkban az Infotörvény rögzíti az adatkezelő kártérítési felelősségeit – köteles azt megtéríteni, ha a felhasználó adatait jogellenesen kezelte, adatbiztonságát szegte. A törvény rendelkezése az, hogy az adatkezelő felel az adatfeldolgozó, tehát még a felhőszolgáltató által okozott kárért is.

A fent említett, jövőre debütáló GDPR célja a felhőszolgáltatások EU szintű, egységes piacának megvalósítása. Vagyis az, hogy a személyes adatok unión belüli szabad áramlása ne legyen korlátozható, viszont a harmadik ország(ok)ba történő adattovábbítás tekintetében szigorú követelményeket támaszt minden érintett félnek. Fő célja, hogy az adattovábbítás és az érintett országokban történő adatkezelés az európai uniós adatvédelemnek megfeleljen.

Az Európai Bizottság további intézkedéseket tervez, hogy a kezdeményezés lefedje az üzleti felhasználók felhőre vonatkozó szerződéseit, és megkönnyítse az üzleti felhasználók felhőszolgáltatók közötti váltását is. További jogalkotás várható az unión belüli szabad adatáramlás biztosítása végett, és a közeljövőben tervezik egy általános uniós szintű biztonsági keret létrehozását is.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2032 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Magda Szczawinska

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4386 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Teszt Cég Kft.

A legkeresettebb cégek: