Menü
24_Lynda.com.jpg
Forrás: ITB

A korábbiaknál kevésbé szerteágazó programmal, de nem kevésbé fajsúlyos témákat középpontba állítva zajlott az idei Infoparlament. A fókusz ezúttal a digitális és fizikai biztonságon volt, de az egyéb témák között előkerült a Digitális Jólét Program folytatása és az 5G hazai szerepe is.

Deutsch Tamás, DJP
Digitális biztonság nélkül nincs fizikai biztonság sem – hangsúlyozta az egyik kerekasztal-beszélgetésen Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, egyúttal arra is magyarázatot adva, hogy egy (elvileg) az infokommunikációs szektor fejleményeivel foglalkozó eseményen hogyan kerül szóba a terrorizmus vagy a tömegrendezvények védelme.

Már csak azért is foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, mert egyre égetőbbé válik – mondta köszöntőjében Soltész Attila, az idén 10. születésnapját ünneplő Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke. A szakemberek sokáig csak az infokommunikáció, az információs társadalom előnyeit emelték ki, a hátrányokról, a veszélyekről inkább hallgattak, nehogy elriasszák a digitális szakadék túloldalán élőket a csatlakozás szándékától. „Ma már ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. Nem az ördögöt akarjuk a falra festeni, hanem arra keressük a válaszokat, hogy miként lehet kényelmesen, komfortosan és biztonságban élni a 21. században. Az információs társadalom térnyerése már nem kérdés, így viszont azzal is komolyan foglalkozni kell, hogy hogyan lesz biztonságos ez a társadalom” – fogalmazott Soltész Attila. Különösen időszerűvé teszi a problémát, hogy az utóbbi időben elkövetett, fizikai erőszakkal járó terrorcselekmények mögött is informatikai eszközöket és rendszereket használó szervezőmunka bújik meg.

 

Új egyensúlyt keresve

Soltész Attila, Infotér
A biztonság a DJP-ben is hangsúlyos szerepet kap, mondta előadásában Deutsch Tamás. „Nemcsak azt akarjuk elérni vele, hogy mindenki a digitalizáció nyertesévé válhasson, hanem azt is, hogy úgy váljon nyertessé, hogy közben minden feltétel adott a biztonságos internethasználathoz” – kötötte össze a két témát a miniszterelnöki biztos.

Ami a biztonságos kibertér megteremtését célzó lépéseket illeti, a miniszterelnöki biztos kiemelte az oktatási feladatokat: a kiberbiztonság jelenjen meg kellő hangsúllyal a képzés és az oktatás minden szintjén és területén, beleértve a közszférát is. Mint mondta, egy nemrég elvégzett vizsgálat szerint a magyar kormánytisztviselők 80 százaléka munkaidő után nem kapcsolja ki a számítógépét, valósággal invitálva a hackereket a kormányzati rendszerekbe. Mindezeken túl konkrét lépéseket terveznek a közigazgatási szervek, illetve a kis- és középvállalati kör kibervédelmi kapacitásainak bővítésére, illetve kiemelten kívánják támogatni a hazai ICT-szektor kiberbiztonsági innovációit is.

A tömegrendezvények biztonságáról tartott kerekasztal-beszélgetésen ezt még három dologgal egészítette ki Deutsch Tamás. Egyrészt, Magyarországon a digitális fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy azokban a biztonsági szempontok meghatározóak legyenek – ezek a szempontok a stratégiáktól kezdve az egyes feladatok konkrét végrehajtásáig minden szinten megjelennek. Példaként a most folyó hálózatfejlesztési munkálatokat hozta fel, ahol az állami szereplőket kiszolgáló Nemzeti Távközlési Gerinc és a lakossági célú távközlési hálózatok fizikailag is el lettek választva. Másrészt kiemelte, hogy erős, hatékonyan működő – de az állampolgári jogok érvényesülését mindenkor garantáló – állami intézmények nélkül sem képzelhető el a fizikai biztonság. Végül pedig Deutsch Tamás azt is fontosnak tartja, hogy ideológiai felhangoktól mentes, higgadt eszmecserék után kialakuljon egy új szabályozási egyensúly az internet és az internetes adatforgalom ellenőrzése, illetve a személyes szabadság, a magánélet védelme között.

Együtt az 5G-ért

Június 19-én 46 szervezet részvételével hivatalosan is megalakult a magyarországi 5G Koalíció (5GK). Az aláírók között szerepelnek a legnagyobb hazai távközlési szolgáltatók (Magyar Telekom, Invitel, Telenor, Vodafone); a mobilhálózati infrastruktúrát fejlesztő nagy gyártók (Ericsson, Huawei, Nokia Networks); az infokommunikációs ipar egyéb szereplői (Microsoft); szakmai és érdekképviseleti szervezetek (NHIT, MKOK, IVSZ); tudományos és felsőoktatási intézmények (MTA SZTAKI, BME, ELTE, Szegedi Tudományegyetem); és nem utolsósorban a kormányzat képviselői. A koalíció egyik legfőbb célja a magyarországi 5G stratégia kidolgozása, és az innovációt támogató szabályozói háttér létrehozása, hogy hazánkban az elsők között álljon rendelkezésre az 5G technológia, és azt minél gyorsabban és hatékonyabban állítsák a lakosság és a gazdaság szolgálatába.

Az aláírási ceremónián mind az egyetemek, mind a szolgáltatók és ipari partnerek képviselői kiemelték, hogy hazánkban már komoly tudás és tapasztalat halmozódott fel az 5G technológia fejlesztése és alkalmazása területén. Több oktatási intézményben folytatnak kutatásokat, az Ericsson és a Nokia Networks magyar szakemberei pedig nemzetközi szinten is jegyzett munkát végeznek a technológia fejlesztésében.

 

Hálózattal jól állunk

A biztonság kérdése mellett a Digitális Jólét Program megvalósulás alatt álló, illetve tervezett elemeiről is beszélt Deutsch Tamás. A DJP kiterjesztésére azért van szükség, mert a digitalizáció csak akkor lehet sikeres, ha az eddig nem érintett területek fejlesztési stratégiáit is megfogalmazzák. Ezért az eddig megalkotott stratégiák (oktatási, startup, gyermekvédelmi, exportfejlesztési) után a stílszerűen DJP 2.0-nak nevezett program a magyar gazdaság digitális átalakulását, az állam működésének digitalizációját, a digitális kompetenciafejlesztéseket és a digitális infrastruktúrafejlesztés újabb elemeit tartalmazza, összesen 23 új programelemben.

A cél az, hogy a magyar polgárok ne csak mind hozzáférhessenek a digitális javakhoz, hanem egyenlő esélyekkel férhessenek azokhoz, fogalmazott a miniszterelnöki biztos. Elmondása szerint három feltételnek kell ahhoz teljesülnie, hogy a digitális javakhoz való széleskörű hozzáférésről beszéljünk. Először is, mindenki előtt nyitva áll a digitális írástudás megszerzésének lehetősége; másodszor, a hozzáférés (az internet-előfizetés) mindenki számára elérhető, praktikus és megfizethető; végül pedig mindenkinek lehetősége adódik a digitális értékteremtésre, például további ismeretek elsajátítására vagy munkára. A lényeg pedig mindezzel az, hogy sikerüljön felszámolni a digitális megosztottságot.

A DJP 2.0 egyik lényeges intézkedéscsomagja ezért pontosan arról szól, hogy az internet mindenki számára hozzáférhető és megfizethető legyen. A hozzáférhetőséggel már most is jól állunk. A háztartások több mint 80 százalékában elérhető a gyors netkapcsolat, és ez jobb arány az uniós átlagnál. Így nem lesz akadálya annak, hogy 2018 végére – az EU által elvárt időpontnál két évvel korábban – minden magyar háztartásba eljusson a legalább 30 megabit/másodperc sebességű internet.

Hasonlóan jól áll Magyarország a mobilhálózatok terén is. Adatátviteli sebességben a hazai 4G mobilhálózat a harmadik legjobb a világon (csak Szingapúr és Dél-Korea előzi meg), és lefedettségben is nagyon jól állunk. A 4G mellett azonban még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőt jelentő, már most fejlesztés alatt álló 5G mobiltechnológiára is. A kormányzat feltett szándéka, hogy néhány éven belül Magyarország váljon az 5G fejlesztések egyik európai központjává, hangsúlyozta Deutsch Tamás. Ezt a célt szolgálja a zalaegerszegi járműipari tesztpálya, ahol az önvezető és elektromos autókat, illetve azok részrendszereit lehet majd tesztelni. A szükséges összefogást pedig az Infoparlament után néhány nappal megalakult Magyarországi 5G Koalíció biztosítja (erről lásd Együtt az 5G-ért című keretes írásunkat).

A gyerekek védelmében

Nem az internettől, hanem az interneten kell megvédeni a gyerekeket és a fiatalokat – fogalmazott a Humán! Védelem! címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetésen Illés Boglárka, az EMMI helyettes államtitkára. Mint mondta, az online zaklatás Magyarországon is létező probléma. Egy hazai felmérés szerint tíz gyerekből hét már volt valamilyen online zaklatás áldozata. A „cyberbullying” sok esetben rosszabb, mint a fizikai térben zajló zaklatás, hiszen sem fizikai, sem térbeli korlátja sincs, könnyebb csoportosan és akár álnév mögé bújva elkövetni.

A védelem egyik módja a felvilágosítás, a tudatosítás lehet. Ha valaki nem készít magáról meztelen fotót és azt nem küldi el telefonon másoknak, akkor a kép soha nem fog felbukkanni az interneten. Arra azonban nagyon kell figyelni, hogy mindez ne csapjon át áldozathibáztatásba – hangsúlyozta Baracskai Anikó, az InfoTárs Egyesület alelnöke. „Ahogy a fizikai térben sem fogadhatjuk el, hogy az áldozat a hibás a zaklatásért, úgy az online térben se adjuk teret ennek a gondolkodásmódnak” – fogalmazott a szakember.

Rab Árpád szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány éven belül eltűnik az offline és az online tér közötti különbség, így nem lesz értelme külön fizikai és internetes zaklatásról beszélni. A digitális zaklatással pedig azért nehéz bármit is kezdeni, mert a (jog)szabályokat hozó idősebb generációk saját félelmeiket adják át az egészen másképp gondolkodó digitális generációnak. Szerinte jogszabályokkal és technológiákkal ezeket a problémákat nem is lehet megoldani – a digitális kultúrában felnőtt fiatalok majd megtanulják helyén kezelni ezeket a dolgokat.

 

Megfizethető szolgáltatások

A megfizethető internet irányába is több lépést tett, illetve tesz a kormányzat, folytatta a miniszterelnöki biztos. Ilyen lépés, hogy jövőre 5 százalékra csökken az internetezés áfája, ami a 2016-ban még érvényes 27 százalékos áfához képest összességében 18-19 százalékos árcsökkenést jelent. Akiknek még ez is sok lenne, azok igénybe vehetik majd az úgynevezett digitális jólét alapcsomagot, amely a szolgáltatók legkedvezőbb árú kereskedelmi internet-előfizetéseinél 10-15 százalékkal olcsóbb netezést tesz lehetővé. Lapzártánkkor érkezett a hír, miszerint június 28-tól a UPC kínálatában vált elsőként elérhetővé a Digitális Jólét Alapcsomag.

Egy korábbi, a Magyar Időknek adott interjújában a miniszterelnöki biztos a digitális jólét szoftver alapcsomag bevezetését is megemlítette. Ez döntően nyílt forráskódú szoftvereket tartalmazna, hogy az újonnan internet-előfizetővé váló emberek minél sokoldalúbban tudják használni számítógépüket. Egy ösztönző program keretében az ingyenes digitális képzéseken szerzett krediteket digitális termékek és szolgáltatások vásárlásánál lehetne kedvezményekre beváltani.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2032 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Magda Szczawinska

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4386 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Teszt Cég Kft.

A legkeresettebb cégek: