Menü

Magyarország öles léptekkel halad előre a digitális transzformációban, de csak úgy tud sikeres lenni, ha szélesebb gazdasági térsége, Európa egésze is sikeres lesz a digitalizációban. Ehhez viszont hazánk jelentősen hozzá tud járulni.

Sokrétű és mélyreható változások zajlanak a világban, ám a számos bizonytalansági faktor mellett annyi bizonyosan kijelenthető, hogy a világgazdaságban a teljesítmény alapja, a versenyképesség talán legfontosabb tényezője, a digitalizáció folyamata lesz. A digitális átalakulás – sok más, a világban jelenleg is végbemenő változással szemben – ráadásul közvetlenül is éreztetik hatásukat az emberek mindennapi, személyes életében, fogalmazott Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos.

Deutsch Tamás, DJP
 

Éppen ezért komoly gond, hogy az Európai Unió éppen vesztésre áll a digitalizáció folyamatában Észak-Amerikához és az ázsiai térséghez képest, folytatta Deutsch Tamás. „Meggyőződésem, hogy a magyarországi digitalizáció csak akkor lehet sikeres, ha mi is hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az európai gazdaság érdemi versenytársa legyen a másik két térségnek. Ha minden változatlan marad, annyi esélyünk van ennek a gazdasági versenynek a sikeres megvívására, mint az MTK-nak a Manchester United ellen” – hozott egy sporthasonlatot a magyar klub elnöki posztját is betöltő miniszterelnöki biztos.

 

Közös fellépéssel lehet siker

A helyzet megváltoztatásáért küzdeni legalább annyira fontos, mint a Digitális Jólét Program egyes stratégiáit végrehajtani. Deutsch Tamás három fő feladatot emelt ki. Egyrészt, a magyar köz- és gazdasági élet minden szereplőjének (köztük is kiemelten az EP-képviselőknek és a hazánkban működő multicégeknek) arra kell felhívniuk az EU döntéshozóinak figyelmét, hogy a digitalizáció ügyét – különösen a 2020 utáni költségvetési időszakban – olyan szinten kell kezelni, mint most az agráriumot és a kohéziót. Ez nem jelent mást, mint hogy közös elvek és egységes politika alapján központilag, a közös forrásokból kell az ilyen jellegű fejlesztésekre minél többet áldozni.

De nem csak itthon lenne tennivaló. A ma még fehér foltoknak számító térségek (Afrika, Ázsia egyes területei) digitalizációjába is aktívan bele kellene folyniuk az európai országoknak és cégeiknek. „Nem hallunk arról híreket, hogy az európai gyökerű cégek miként akarnak beszállni azokba az infrastruktúrafejlesztési programokba, amelyek milliárd számra kapcsolják be a digitális világba a ma még nem internetező embereket. Ha kizárólag Facebook- és Google-drónok biztosítják a szolgáltatást, ha amerikai és ázsiai befektetők biztosítják a forrásokat, az európai gazdaság a digitalizációt tekintve is végletesen lemarad” – figyelmeztetett Deutsch Tamás.

Végül, de nem utolsósorban, az uniós tagországok között is erősíteni kell az együttműködést, hogy minél könnyebben megvalósulhasson a közös európai digitális piac. Ez a piac ma még korántsem egységes – nagyjából 100 kisebb-nagyobb társaság kínál távközlési szolgáltatásokat a mintegy 500 millió európai lakosnak, miközben 28 hírközlési hatóság alkot és alkalmaz 28 különféle szabályozást. Így pedig nem lehet felvenni a versenyt az USA-val, ahogy egyetlen hatóság égisze alatt alig fél tucat szolgáltatóval áll kapcsolatban több mint 300 millió ügyfél. Az Európán belüli kapcsolatok közül Deutsch Tamás kiemelte a V4-ek és Németország szoros együttműködését, és azt is lényegesnek tartja, hogy Nagy-Britanniával a Brexitet követően is fennmaradjon a szoros kapcsolat.

Programok még több területen

Több mint 20 új fejlesztési programot tartalmaz a Digitális Jólét Program 2.0. A stratégia a magyar gazdaság, az állami működés és a magyar társadalom digitális fejlesztésének szinte valamennyi területén megfogalmaz programokat.

A DJP 2.0 keretében elkészülnek a különböző ágazati digitális átalakulási stratégiák, így a digitális agrár-, egészségipar-fejlesztési vagy éppen sportstratégia.

Kiemelt célja az új programnak a biztonságos kibertér megteremtése. Ennek érdekében a kormány felülvizsgálja az ország kiberbiztonsági stratégiáját, megfogalmazza a szükséges intézkedéseket, a biztonságot szolgáló uniós szabályokat pedig jogharmonizációs eljárásokat követően átveszi a következő egy évben.

Fontos eleme a DJP 2.0-nak a hazai mikrovállalkozások felkészítése a digitális átalakulásra. Ugyancsak szerepelnek a programok között a digitalizáció hatásvizsgálatát (fiziológiai, mentális, környezeti és társadalmi hatások) szolgáló kutatások, a határon túl élő magyar nemzeti közösségek bekapcsolódásának lehetővé tétele a Digitális Jólét Programba és az Okos városok (Smart City) digitális fejlesztési programja.

 

Kell egy csapat

Több olyan technológiai terület is van, ahol Európa közös, összehangolt fejlesztésekkel megteremtheti az esélyt, hogy érdemi vetélytársa maradjon az amerikai és az ázsiai gazdasági térségnek a digitalizációban. Az első és legfontosabb ezek közül az 5G. „Az 5G kapcsán dupla vagy semmi helyzettel nézünk szembe. Vagy Európa lesz az 5G tömeges alkalmazásának középpontja, vagy alulmaradunk a versenyben, ahol csak egy győztes van” – kongatta meg a vészharangot a miniszterelnöki biztos.

De az 5G mobilhálózatok fejlesztése nem öncélú. Annak kapcsán fel kell deríteni, mely felhasználási területek biztosíthatják Európa gazdasági fejlődését és üzleti előnyét. A legkézenfekvőbb területet az önvezető autók jelentik, de ilyen irányú kutatások és fejlesztések más térségekben is folynak, így Európának itt is gyorsan, közösen és összehangoltan kell fellépnie. Hasonlóképpen komoly figyelmet kell fordítani az olyan feltörekvő technológiákra, mint a robotika, a mesterséges intelligencia vagy akár a kriptovaluták használata.

„Magyarország egy olyan csapat tagjaként szállt be a digitalizációs versenybe, amely a bajnokságban egyelőre nem áll jól. Ahogyan a futball, ez sem egyéni sportág. Az egyes csapattagok csak akkor tudnak sikeresek lenni, ha az egész csapat sikeresen szerepel. A csapat harcedzettségének, eredményének javulásához minden játékosnak a maga játéktudásának a gyarapításával, új csapathadrend vagy taktika felvetésével tud segíteni. Ezt kell tennünk nekünk is, mert a magyar digitalizáció sikerének korlátját is jelentheti, ha a globális versenyfutásban lemarad az EU” – vonta le végül a következtetést Deutsch Tamás.

Ennek a felismerésnek a jegyében javasolta a Digitális Jólét Program az 5G Koalíciót is. Az államigazgatási, piaci és akadémiai szereplőket tömörítő koalíció célja, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon, itt valósuljon meg a világon az elsők között a technológia bevezetése, és az ország vezető szerepet töltsön be az 5G-re épülő alkalmazások tesztelésében a régióban. Az 5G mobiltechnológia kínálta előnyök (hatalmas sávszélesség, minimális késleltetés, a szolgáltatások gyors kialakítása) kulcsfontosságú lesz számtalan alkalmazási területen, mint a vezető nélküli és összekapcsolt járművek, a távdiagnosztika és távműtétek vagy a smart city fejlesztések. A gyors technológiai fejlődés és annak korai kihasználása Magyarország számára is lehetővé teszi, hogy egy-egy jól megválasztott területen ugrásszerű fejlődést elérve az élvonalba kerüljön.

DESI vagy nem DESI?

Vágujhelyi Ferenc, NHIT

„Rendkívül fontos, mert nemzetközileg elfogadott mérési módszer és összehasonlítási alap a DESI-index, még ha a konkrét módszertanról nem is tudunk sokat” – mondta Vágujhelyi Ferenc, az Nemzeit Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke. Segítene az egyes mutatók pontosabb értékelésében és helyükön kezelésében, ha hirtelen végbemenne egy jelentős fejlesztés, például a kormányzat bevezetné az e-papír szolgáltatást, ami radikálisan megemelné az elektronikusan intézhető ügyek számát. Ha kiderülne, hogy ez miként hat az indexre, az komoly visszajelzést, visszamérésre adhatna lehetőséget.

 

Gyors fejlődésben

Dávid Róbert, BM
Az ugrásra szükség van, mert az infokommunikációs fejlesztéseknek és azok felhasználásának bizonyos területein még elmaradásban van az ország. A DJP-ről tartott kerekasztal-beszélgetésen Dávid Róbert, a Belügyminisztérium e-közigazgatási főosztályának vezetője is elismerte, hogy az EU által készített, a tagállamok digitális fejlettségét mérő DESI-index számos ponton, így az e-közszolgáltatások használatában elszomorító képet fest az országról. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy jelentős hátrányból indult az ország, és pontosan ezek a pontok azok, amelyekre a kormányzati cselekvések, programok irányulnak.

Az elektronikus közszolgáltatások széleskörű használatához három dolog szükséges: a megfelelő infrastruktúra; hozzáféréssel és a szükséges képességekkel rendelkező felhasználók; valamint a számukra elérhető szolgáltatások. A Szélessávú Internet Projekt (SZIP) gondoskodik az előbbiről: 2018 végére minden magyar háztartásba eljut a legalább 30 megabites internetkapcsolat. A most nyáron bevezetett Digitális Jólét Alapcsomagnak köszönhetően pedig azok is beléphetnek a digitális világba, akik ezt eddig anyagi okokból nem tudták megtenni. Ha pedig egyszer már beléptek a digitális térbe, digitális írástudásuk is fejleszthető lesz. Ami pedig a szolgáltatásokat illeti, az e-közigazgatás terén dolgozó szakemberek kormányzati stratégiákban lefektetett, határidőkhöz kötött, 2020-ig szóló cselekvési tervek alapján dolgoznak a feladatokon, amelyek révén megvalósulhat a jól működő, hatékony, bürokráciamentes digitális közigazgatás.

Biró Albert, Infotér
A DESI fontos mutató, de a múltra vonatkozik, és ahhoz képest túl sokat foglalkozunk vele – helyezte kontextusba az európai mérőszámot Biró Albert, az Infotér főtitkára. „Ne keseregjünk, inkább azzal foglalkozunk, mit akarunk elérni a jövőben. Évek óta tervezgettünk számos fejlesztést, készítettük a stratégiákat – ezeket végre programokba, konkrét pályázatokba öntöttük, így most ezek végrehajtására kellene az erőket koncentrálni” – mondta a szakember.

 

Oktatni, de hogyan?

A DJP egyik legfontosabb programja most a Digitális Oktatási Stratégia. A tavaly októberben elfogadott stratégia alapján idén július 1-jén kezdte meg működését a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK), amely a stratégia implementálásáért felel.

Horváth Ádám, DPMK
Tennivaló akad bőven. Horváth Ádám, a DPMK szakmai vezetője szerint nem az a probléma, hogy a közoktatásban rosszul tanítják a digitális írástudást, hanem az, hogy egyáltalán nem tanítják. Az a fajta digitális írástudás, ami tudatos informatikai eszközhasználatot és a digitális környezetben való értő jelenlétet jelent, nem igazán jelenik meg a köznevelési rendszerben. „A köznevelési rendszerből kilépő fiatalról nagyjából meg tudjuk mondani, hogy milyen szinten tud írni, olvasni, számolni, de a digitális kompetenciáiról semmit sem tudunk biztonsággal állítani. Olyan ez, mintha mindenki vezethetne autót, miközben nem kérnénk jogosítványt. Az emberek szabadon hozzáférhetnek olyan eszközökhöz, amelyekkel kárt tudnak okozni maguknak és másoknak, de nem tudjuk tanúsítani, hogy rendelkeznek legalább a minimális ismeretekkel a biztonságos használathoz” – fogalmazza meg az egyik központi problémát a DPMK szakmai vezetője. A mai formájában az iskolai informatikaórákra sincs semmi szükség, teszi még hozzá, a digitális írástudás gyakorlati elemeit az összes többi tanóra keretei között, a használat során kellene elsajátítani.

Solymár Károly Balázs, NFM
A digitális oktatás persze mit sem ér megfelelő infrastruktúra nélkül. Solymár Károly, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára mindenkit megnyugtatott, hogy már megkezdődött, és 2019 végére be is fejeződik a közoktatási eszköz- és hálózatfejlesztési program. Ennek keretében minden intézményhez szélessávú internetkapcsolatot építenek ki, magukban az épületekben pedig nagysebességű wifi segíti a munkát.

 

A szakképzésen is erősíteni kell

Marczinkó Zoltán István, NGM
Az oktatási stratégia felöleli a szakképzést és a vállalkozások, vállalkozók képzését is. Ha nem tesszük vonzóvá, 21. századivá a szakképzésben folyó oktatást, akkor lassan a feldolgozóiparba, az autógyárakba sem lesz elég munkaerő. Marczinkó Zoltán István, az NGM kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára elmondta, most folyik annak felmérése, hogy milyen kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy a szakképző intézményekből kikerülő diákok azonnal bevethetők legyenek a munkaerőpiacon.

A mindenki számára kötelező kompetenciák közé tartozik a digitális írástudás is.

Nagymértékben vonzóbbá teheti a szakképzést, ha a gyerekekben és a szüleikben eloszlatják a gyárakról élő tévképzeteket, például hogy lerobbant épületekben, olajos rongyok között, régi gépeken kell unalmas munkát végezni. Ennek érdekében szeretnének megszervezni egyfajta „gyárak éjszakája” programot, ahol az érdeklődők közelebbről is megismernék, hogy kik és milyen munkákat végeznek a modern üzemekben.

Kiemelt célja az NGM-nek a vállalkozások folyamatos fejlesztése, oktatása is. Marczinkó Zoltán István szerint szeretnék elérni, hogy a magyar kkv-k legfeljebb méretben különbözzenek a multiktól, a digitális technológiák használatában semmiképpen. Jelentős mérföldkő lesz az úton az Ipar 4.0 stratégia megalkotása; ennek közigazgatási egyeztetésére még az idén sor kerülhet.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2032 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Magda Szczawinska

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4386 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Teszt Cég Kft.

A legkeresettebb cégek: