Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
06_Christie_s.jpg
Forrás: ITB

#Kontent, #kattintás, #pénz – a sikeres self-brandinget ezzel a három szóval lehetne jellemezni, ám a jelenség mögött olyan mély tudatosság húzódik, amit első blikkre egyetlen szétfilterezett Insta-fotó láttán sem feltételeznénk. Rossz hír, hogy énmárkája még annak is van, aki nem tud róla; jó hír viszont, hogy tudatos építkezéssel komoly versenyelőnyhöz juthat általa a cég is.

„Az énmárka az, amit mások mondanak rólad, amikor kilépsz a szobából.” Jeff Bezos, az Amazon alapítójának mondata gyakorlatilag szállóigévé vált a self-brandinget tudatosan űzők körében. Nincs olyan médiaszemélyiség, interjúalany vagy énmárka-építő, akinek a szájából ne hangzana el a fenti frázis a témával kapcsolatban. Ez pedig jól is van így.

A self-branding a HR-ben megoldja az arctalan cég problémáját, a toborzásban pedig rengeteg időt spórol a HR-szakembereknek.

 

A HR és a self-branding keresztmetszete

Az énmárka hasznos „jószág” a HR területén is: egyrészről, ha a munkaerő jó self-brandinggel van megáldva, a kiválasztási folyamat is sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz, plusz nem kell attól tartani, hogy a próbaidő végén bújik ki a szög a zsákból. Elvégre az énmárka alapja a jó önismeret, az erős self-branding pedig ennek meglétét feltételezi. Másrészről vezetői szinten is jól funkcionál a self-branding, hiszen a jól felépített énmárkának köszönhetően a vezető arca társul a cégnévhez. Így a vállalati arctalanság, és a piaci szereplők szürke masszájába való beolvadás aggodalma egy pillanat alatt elillan. Ezáltal könnyebb a potenciális dolgozókat bevonni és partnereket szerezni is.

Self-brandingje, azaz énmárkája mindenkinek van, ennek nem ismerete viszont nem mentesít a felelősség alól: ha nem azt és úgy kommunikáljuk, amit valójában szeretnénk, nagyon hamar ellenünk fordulhat. Lássuk, mi fán terem!

 

A self-branding az új médiaszenzáció?

Az énmárka magyar viszonylatban még gyerekcipőben jár, néhány szakmát leszámítva. Az a helyzet, hogy rengeteg embernek cseng ismerősen ismeretlenül is a kifejezés. Ez annak köszönhető, hogy egyre több platformon találkozni vele, kézzelfogható magyarázat nélkül.

„Mindenkinek van énmárkája, ami nem más, mint az, amit mások mondanak rólad, amikor kilépsz a szobából. Az énmárkád részét képezi – nyilván szakmai megközelítésből – az, amit mutatsz magadról, ahogyan kommunikálsz. Egyszóval kialakul egy kép arról, hogy mennyire vagy profi szakember és hogy mennyire értesz a szakmádhoz” – mondta Gulácsi Bernadett, a self-branding építéssel is foglakozó LAURUS Fejlesztő Intézet ügyvezető igazgatója.

„Az énmárka-építés valójában onnan kezdődik, hogy felmérem a képességeimet és képes vagyok megfogalmazni a saját én-ötvözetemet, azaz, hogy mitől vagyok más, miben vagyok egyedi, miben vagyok jobb, mint a többi ember, és mi az, amit képviselek. A következő lépés, hogy miként kommunikálok minderről, munkahely esetén a vezetők felé, piaci szereplőként pedig a piac felé” – tette hozzá a szakember.

A rossz énmárka abból fakad, hogy valaki egy kitalált, kreált képet kezd el kommunikálni magáról, ami nincs összhangban a valós szakmai önmagával. Épp ezért a self-branding esetében azt is meg kell szemlélni, hogy miként és mit kommunikálunk. Ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak az online térben kommunikálunk, hanem offline is.

Az öltözködés, a szóbeli megnyilvánulás is mutat egy képet az emberről, amit az online felületeken olyan aprónak tűnő aktivitások is befolyásolnak, mint egy megosztott kép, egy poszt stílusa, nyelvezete. A legsarkalatosabb azonban mégis az, hogy mennyire autentikus az a kép, amit a széles közönség felé prezentálunk.

A sikeres énmárka-építés hét alapköve

1. Meghatározni és priorizálni az értékeket

Az erős énmárkához vezető első lépés az, hogy ténylegesen megfogalmazzuk és tudatosítsuk azokat a képességeket, azt a tudáshalmazt, azt a tapasztalatot, amellyel rendelkezünk.

2. Definiálni a kulcs személyiségjegyeket

Ezek azok a személyiségjegyek, tulajdonságok, amelyek segítenek megfogalmazni azt, hogy minek köszönhetően emelkedünk ki a tömegből.

3. Kialakítani a személyes imázst

Miután megvannak azok az értékek, amelyek kiemelnek a tömegből, nem árt ezeket megfelelő módon a nagyvilág tudtára adni. Ezt egyrészről az online platformokon kell kezdeni, első sorban a LinkedInen – miután egy digitális médiaszakértő átfésülte és optimalizálta az oldalt –, majd jöhet a saját blog és egyéb platform, hogy a közönség elkezdjen arcot társítani a szaktudáshoz. Ezenkívül nem árt minél több networking eseményen részt venni (sikerhez öltözve, sikerre hangolt kommunikációval).

4. Meghatározni a célközönséget

Lehetetlen vállalkozás mindenkinek a szimpátiáját elnyerni, és igazából nem is szükséges a jól működő énmárkához. Az a fontos, hogy miután behatárolásra került a célközönség, a velük való kommunikációs csatorná(ka)t használjuk.

5. Online jelenlét

A tartalomgyártás az énmárka alapja. Hiszen a követők kíváncsiak az adott ember mindennapjaira, véleményére, szaktudására. Azt pedig külön fontos kiemelni, hogy az új tartalmak mindig újabb és újabb eléréseket generálnak, ezért nem a kattintás számára kell rágörcsölni. A rendszeres online jelenlét többet ér, mint a kattintás.

6. Blogra föl!

Ez is az állandó jelenlét egyik formája, csak még személyesebb. Számos marketingszakember úgy véli, hogy a blogolás a legjobb módja annak, hogy egy vállalkozást beindítsanak és ez igaz a self-brandingre is. Ha már megvan a fix olvasói kör, akkor garantáltan jó úton járunk a tartós személyes márka létrehozásában.

7. Követni a mester ösvényét

Nem árt néha kitekinteni és inspirálódni, példaképeket követni. A legnagyobbak mindig jó példával szolgálnak.

 

A LinkedIn szakmai ölelése és az Instagram könnyed celebléte

Az énmárka akkor lesz működőképes, ha az nem egy felvett szerep. Egyébként a sikeres énmárka felépítése semmivel sem különbözik marketing szempontból a hagyományos márkaépítéstől. Sőt, a folyamatot fel is gyorsítja a közösségi média, amely komoly generátorrá lépett elő.

A self-branding értékét ugyanis semmi sem növeli jobban, mint a jól meghatározott képességek, szakmai sikerek, előnyök, különböző közösségi platformokon való prezentálása, megfűszerezve ezt a tudatossággal – egy jól irányzott kontent a szakmai hitelességet az egekbe képes repíteni.

Nem szabad egyetlen platformot sem lebecsülni, noha minden szakmának megvan a maga online oldala. Ha az adott személy üzleti vonalon mozog, akkor az annak megfeleltethető platformok, például a Twitter és a LindkedIn preferált, viszont ha médiaszemélyiségről van szó, akkor a közösségi médiaoldalak, főként az Instagram és a Facebook jobban működhetnek. Sőt, ide sorolható még a Youtube is.

 

Hitelesség, önazonosság, megjegyezhetőség

A self-branding a vállalatok márkaépítésére is befolyással van, méghozzá nem kis mértékben, hiszen a potenciális célközönség, azaz a 18–24 éves korosztály elsősorban a közösségi médiás platformokon keresztül érhető el. Ekkor jön képbe a tudatosan felépített márka, ugyanis márka nagykövetté sok esetben a több százezer feliratkozóval, követővel bíró, aktív online jelenlétű és saját kontentet gyártó influenszerek, színészek, zenészek, sportolók válnak. De ugyanígy egy IT-piaci szakember is márkaarccá válhat, ha elég magas a követői száma és megfelel az alapvető kritériumoknak.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a márkaépítés szabályai nem változtak, pusztán a kommunikációs eszközök és csatornák. A márkák, a cégek és a leendő munkaadók vagy ügyfelek figyelmét épp ezért azok az énmárkák keltik fel, melyek hitelesek, egyedi üzenetet közvetítenek és hatékony elérési mutatóval rendelkeznek. A jó énmárka alapja pedig az önazonosság, az egyedi ismertetőjel, azaz a megjegyezhetőség és a hitelesség, legyen szó bármilyen szakmáról. Ehhez kapcsolódik még a tízezer órás elmélet is, miszerint, ha az ember tízezer órát tölt valaminek a gyakorlásával, elsajátításával, akkor abban szakértő lesz.

A self-branding építése tehát semmiben sem különbözik a klasszikus márkaépítéstől, csak még tudatosabban kell csinálni. Hazai színtéren erre a sportolói, zenészi vagy éppen televíziós pályán tevékenykedők szolgálnak jó példával. Ha a sportnál maradunk, akkor Hosszú Katinka saját énmárkája tekinthető annyira sikeresnek, hogy azt már más területre, azaz a sporton kívüli ágazatba is át tudta emelni, kereskedelmi forgalomba bocsátani. Vida Ágnes pedig pszichológusként vált a közösségi média népszerű arcává, ám mára leginkább a kisvállalkozást indítóknak tartott, marketing és (ön)márka-építés fókuszú előadásairól ismerik legtöbben.

Hét gyakori hiba, amit a self-branding építése közben elkövethetünk

1. Inkonzisztencia

2. Nem megfelelő közösségi médiahasználat

3. A személyes weboldal hiánya

4. Wikipédia-oldal hiánya

5. Stratégiai terv nélküli útnak indulás

6. Hamis kép közvetítése a nyilvánosság felé

7. Az influenszerek követésének feleslegessé nyilvánítása

 

Féltudatosság, fél siker?

Az énmárka-építésben is megmutatkozik egy kis magyar sajátosság. „Magyarországon kevés emberre jellemző, hogy a self-brandinghez szakértői segítséget venne igénybe, de ez fejlődő tendenciát mutat. Senki nem szeret rá áldozni, így inkább elmennek egy-két napos gyorstalpalókra, aztán saját maguk próbálják meg kialakítani az énmárkát, és azt, hogy hogyan is kommunikáljanak magukról. Nem jellemző a hosszú távú építkezés, inkább mindent gyorsan akarnak. Ez a féltudatosság van jelen” – fogalmazott Gulácsi Bernadett.

A dolog szépséghibája viszont az, hogy akkor is működik az énmárka-építése, ha az ember épp nem akarja. „Akkor is jelen van a self-branding, ha nem tervezed meg. Ahogy kommunikálsz magadról egy baráti társaságban, ahogy látnak téged, hogy mit csinálsz, hogyan csinálod, már azzal is alakul az énmárka. Van, aki ezt tudatosan csinálja és építi, és van, aki ösztönösen” – tette hozzá a szakember.

Az énmárka azonban nem új keletű dolog, pusztán annyi az újdonság benne, hogy most már nemcsak a cápák úszkálnak a piacon látványos self-brandinggel, hanem a kisebb aranyhalak is – ki-ki a maga tudásának megfelelő énmárkával felvértezve.

 

Munkahelyi self-branding, a tömegből kiemelkedés véges ereje?

Az énmárka nemcsak a piacon, az egyénileg történő érvényesülést segíti elő, hanem a munkaerőpiaci tömegből való kiemelkedést is. Az interjú során az énmárka a saját magunk képességeinek feltárásakor, tapasztalataink prezentálásakor jöhet jól, egyszóval, amikor „eladjuk” magunkat az adott pozícióra. A sikeres kiválasztást követően azonban felmerülhet a kérdés, hogy az erős, jó self-brandinggel bíró munkatárs és a cég értékei meddig összeegyeztethetők.

„Attól is függ a közös munka, hogy mi a személy saját motivációja, és az énmárkához tartozó stílusa. Mert lehet, hogy nem illik bele a vállalati kultúrába vagy az adott pozícióba. Sőt, azt is észre kell venni, hogy ha valaki nagyon erősen építi az énmárkáját, akkor lehet, hogy inkább ő akar távozni a cégtől” – részletezte Gulácsi Bernadett.

Általában a médiában, és a segítő szakmákban erős az énmárka jelenléte, így például a trénereknél és a coachoknál is. „Arra már rájöttek, hogy a személyiségünk is egy munkaeszköz, akárcsak egy autó vagy egy laptop, így azt is karban kell tartani és fejleszteni. Lehetnek elakadások, gátak, amelyeket fel kell oldani. Ezt nevezik szakmai személyiség karbantartásnak” – zárta gondolatait az ügyvezető. A self-branding sikerének a kulcsa pontosan az ilyen apróságokban is rejlik.

 

Extrovertált személyiség a self-branding szolgálatában

A sikeres énmárkához a tudatos építkezésen túl a személyiségnek is fontos szerep jut. László Móni, a personal branding egyik hazai úttörője a szóban forgó kérdésre Thomas Edison és Nikola Tesla példáját hozta fel a blogján. A két világhírű feltaláló közül Edison gazdagon és elismerten halt meg, míg Tesla magányosan, egy szegényes hotelszobában. Ez annak a számlájára írható, hogy Tesla javarészt visszavonulva dolgozott, Edison pedig jócskán képviseltette magát a világban, a sajtóban, és maga köré gyűjtötte a korszak legnagyobb lángelméit. 21. századi viszonyok között erre mondanánk azt, hogy Edisonnak jobb volt a self-brandingje.

De nem kell ennyire visszamennünk az időben. Egy introvertált, visszahúzódó embernek mindig is nehezebb lesz annyira transzparensen, zsigerből fakadóan kommunikálnia, mint egy extrovertált egyénnek.


Nyolc, idejét megelőző self-branding szakértő az ezredforduló előtt

Név Mivel foglalkozott?Az áttörés éve
Hector (Ettore) Boiardi olasz–amerikai séf a Chef Boyardee megnyitása, 1929
Andy Warhol amerikai képzőművész a pop-art egyik központi figurája festménykiállítás a Campbell-féle leveskonzervekről, 1962
Muhammad Ali olimpiai és világbajnok amerikai nehézsúlyú ökölvívó Cassius Marcellus Clayből
Muhammad Ali lett, 1966
Betty Ford az Egyesült Államok 38. first ladyje 1974-től számtalan módon segítette elő többek között a nők jogainak elismerését
Martha Stewart amerikai üzletasszony, életmódguru, író, televíziós személyiség megjelenik az első szakácskönyve „Entertaining” címmel, 1982
Richard Branson brit üzletember, filantróp, a Virgin Group atyja 1972-ben megnyitotta lemezüzlet-hálózatát Virgin Records néven
Oprah Winfrey amerikai televíziós műsorvezető, producer, üzletasszony elindul a The Oprah Winfrey Show, 1986
Tom Peters amerikai (üzleti) író megírja első önálló, menedzsmentről szóló könyvét „Thriving on Chaos: Handbook for a Management Revolution” címen, 1987

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2032 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Békés Balázs

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4386 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Teszt Cég Kft.

A legkeresettebb cégek: