Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


anders_indset
Forrás: ITB

A régi korok filozófusai és filozófiája segíthet megérteni a jelen és a jövő technológiai irányzatait, azok hatásait – mondja Anders Indset, az üzleti filozófus. Korunk egyik üzleti sztárelőadójával a budapesti SAS Analytics Day szünetében beszélgettünk.

– Mennyiben más a jelenleg zajló technikai forradalom, mint a korábbi ipari forradalmak?
– A különbséget leginkább abban látom, ahogyan hat ránk a technológia. A múltban igyekeztünk megzabolázni a technológiákat, és erre elegendő idő állt a rendelkezésünkre. Beütött egy válság, abból próbáltunk tanulni. Volt egy visszapillantó tükrünk, amibe belenézhettünk, és után elmagyarázhattuk, hogy miért is úgy történt, ahogy történt. Utólag nagyon jól meg tudtunk mindent magyarázni. Ma viszont egyre rövidebb idő alatt jelennek meg és terjednek el a új technológiák, ezért nem várhatjuk meg, amíg beüt a krízis. Tudás alapú társadalmat építünk, de a tudás nem jelent egyben mélyebb megértést is. Jó előre el kell gondolkodnunk a következményeken, mert amikor olyan dolgokról beszélünk, mint poszt-humanizmus, szingularitás, akkor csak egy dobásunk lesz megvalósítani azokat. És szerintem veszélyes, ha azzal áltatjuk magunkat, hogy minden rendben lesz.
– Tudna egy példát mondani azokra a fejleményekre, amelyekre már jó előre oda kell figyelni?
– Ott van például a blokklánc. Mindenki nagyon lelkes, hogy a blokkláncok megteremtik a piaci szereplők és tranzakciók közötti bizalmat és az átláthatóságot. Ezzel az a probléma, hogy a történelemben először nem egyik embertől vagy csoporttól a másikhoz, hanem az embertől az algoritmusokhoz kerül a végrehajtó hatalom. Ez viszont pedig már egy egészen más játszma. Az algoritmusokat felhasználó politikai rendszereknek sokkal nagyobb a hatalma, az ellenőrzése az emberek felett, mint bármikor korábban volt. Vagyis a technológia nagyobb hatalmat ad egyes emberek kezébe, miközben társadalmi szempontból meg arra törekszünk, hogy a vezetőktől lehetőleg elvegyük a túlhatalmat.
– A fenyegető technológiák között előkelő helyen szokták említeni a mesterséges intelligenciát. Ön inkább lehetőséget vagy inkább fenyegetést lát benne?
– Azt mondanám, hogy mindkettőt és egyiket sem. A technológiának nincs célja, nincs önmagától való következménye. Minden attól függ, mihez kezdenek az emberek az adott technológiával. Ezért mondom én mindig azt, hogy nincs diszruptív technológia – az teszi diszruptívvá, ahogy használjuk, ez változtatja meg a vállalatokat, az iparágakat. Ettől még óvatosnak kell lennünk, és meg kell értenünk, hogy mit és miért csinálunk, akár a mesterséges intelligenciával, akár más technológiákkal kapcsolatban. Ha meg akarjuk valósítani a szingularitást, akkor sokat kell beszélnünk róla, szimulációkat kell futtatni jó előre. Nemcsak új szoftverfejlesztőkre van szükség, hanem új filozófusokra is, akik fel tudják tenni a nehéz kérdéseket.
– Van minderre idő a gyors változások közepette?
– Még lenne időnk, csak túlságosan lefoglal minket, hogy reagáljunk a történésekre. Rá kellene szánnunk az időt a gondolkodásra, ahelyett, hogy a modern drogokat, mint a Facebook vagy a Netflix) fogyasztjuk. Naponta csak egy órát gondolkodjon el mindenki a saját életéről, a világról. Ha mindenki csak egy kicsivel is hozzájárul a közös gondolkodáshoz, az sokkal hatásosabb, mintha néhány embertől várnánk, hogy mindent megoldjon.
– Előadásában említette, hogy a történelem nem lineáris. Hogyan tudunk tanulni a történelemből vagy a filozófiától, ha a régi leckék nem alkalmazhatók a jövőre?
– Nem azt kell néznünk, amit szó szerint taníthat nekünk a történelem, hanem a mélyebb tanulságokat kell alkalmazni a jelen társadalmára, a változások lehetséges hatásait kell megértenünk. A történelem vagy a filozófia például sokat segíthet abban, hogy új kérdéseket tehessünk fel. Elgondolkodhatunk például azon, hogy a régi korok nagy koponyái, Nietzsche, Heidegger, Wittgenstein vagy a többiek mit gondolnának, ha rendelkezésükre állna a mai kor technológiája? Hogyan alkalmazhatjuk a mai kérdésekre a szkepticizmust, a sztoicizmust és a többi gondolkodási irányzatot? A filozófia ugyanis nem olyasmi, amit írsz vagy olvasol, hanem olyasmi, amit csinálsz. Ezért én arra bátorítom az embereket, hogy legyenek praktikusak a filozófiával kapcsolatban, alkalmazzák annak tanításait, tanulságait. Nézzük meg más perspektívából a mai problémákat, és ezt a bölcsességet alkalmazzuk rájuk.
– Üzleti konferenciákon beszél filozófiáról üzletembereknek, vállalatvezetőknek, akik többnyire praktikus tanácsokat várnak mindennapi problémáikra. Mennyire mennek át a filozófiai indíttatású üzenetek, mennyire vevők a menedzserek ezekre a gondolatokra?
– Nagyon sok frusztráció halmozódott fel az üzletemberekben, ők is látják, hogy változniuk kell nekik is és a szervezeteiknek is. Érzik, hogy nyitottságra van szükségük, hogy bizalmat kell ébreszteniük maguk iránt, csak sokszor nem tudják, hogyan fogjanak hozzá. Sokan csak úsznak az árral, ismételgetik, amit hallottak vagy olvastak, de nem érzik és nem élik át. Én mélyen átérzem és hiszem mindazt, amiről beszélek, és ezért hallgatnak is rám. Ha utána elgondolkodnak rajta és ők maguk is átélik, akkor ők is megváltoznak és a környezetükre is hatással lesznek, és így válnak igazi vezetőkké. Ez pedig azért nagyon fontos, mert a tehetséges fiatalok nem vállalatokat választanak, hanem vezetőket, jó vezetőket, mert velük juthatnak el valahova.
– Ha három gyakorlati tanácsot adna üzletembereknek, melyek lennének azok?
– Először is, szánjon időt az önvizsgálatra. Nem is annyira a saját lelkének a vizsgálatára, hanem annak átgondolására, hogy milyen szerepeket játszik a saját életében. Kerüljön közelebb az eljátszott szerepeihez, és ne becsülje túl magát. Kell valaki, akiben bízik, aki tükröt tart eléje, és megmutatja, valójában ki is ő. A második, hogy mindig legyen kíváncsi, érdeklődő. Ha érdekel valaki vagy valami, sokkal hamarabb megtanulod azt. És ha érdeklődő vagy, érdekes is leszel, és az érdekes embereket mindenki kedveli. És végül, hogy fontos lenne megérteni a soft skillek szerepét a vezetésben. Az olyan soft skillek, mint az empátia, lesznek az új hard skillek. Minden nap fordítson időt a soft skillek fejlesztésére, mert ezek a kis dolgok óriási különbséget jelentenek a végén.

 

 

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2032 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Magda Szczawinska

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4386 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Teszt Cég Kft.

A legkeresettebb cégek: